Tapolyai Emőke

Az egészséges személyiségfejlődés két fontos pillére a szülő és a gyerek közötti kötődés, illetve az elengedés. Tudjuk ezt, néha még értjük is, de a képet összerakni komoly kihívás, éppen ezért már ideje volt egy olyan könyvnek, amely fókuszba teszi az anyai elengedés kritikus fontosságát.

A 2021-ben megjelent Apakulcs az apa-gyerek kapcsolódás jelentőségét hangsúlyozta. Felmerült a kérdés, kiegészül-e a kép a másik oldal, az anyai kihívások belső bonyodalmának képviseletével, hiszen ritkán esik szó arról, hogy a legtöbb anyának nem a kapcsolódás, hanem inkább az elengedés jelent nehézséget.

Mindig fájdalmas olyan anyákkal beszélgetni, akik érzelmileg valóságos haláltusát vívnak, annyira aggódnak függetlenedő gyermekükért, akinek egyrészt szeretnének több szabadságot adni a döntéseihez, másrészt rettegnek attól, hogy az milyen következményekkel jár majd, s ezzel a rettegésükkel meg is bénítják őt. Talán még fájdalmasabb látni az összezsugorított, ötvenes éveikben járó felnőtteket, akikért anyjuk még mindig reszket, s lépten-nyomon tanácsot ad, vezet. Igen, mi, anyák, életünk árán is megvédenénk gyermekeinket a fájdalomtól, a szenvedéstől. Ugyanakkor ebben a túlféltésben hatalmas ellentmondás is rejlik. Hiszen míg esetleg megóvjuk őket az átmeneti szenvedéstől vagy nehézségtől, addig hosszú távon akár rombolhatjuk is a személyiségüket, lelküket – de a kettőnk közötti kapcsolatot is.

A szerzők erre a felelősségre hívják fel a figyelmet. Átgondoltan, lépésről lépésre, úgy, hogy az olvasó is érzi, hogy értik, látják, miről beszélnek.

Bár az anyák többsége tisztában van az elengedés fontosságával, sőt akarja is jól csinálni, mégis küzd ellene. Az anyai lét egyik legküzdelmesebb, bizonytalansággal teli, sőt gyakran fájdalmas mozzanatai az elengedés lépcsőfokai. Nekünk, anyáknak, valóban fáj még csak annak a gondolata is, hogy gyermekünk bármilyen szenvedést átéljen, amelyet megelőzhettünk volna. Küzdünk a kérdésekkel. Hogyan szeressem jól, hogy meg ne nyomorítsam? Hogyan neveljem önállóságra, hogy el ne veszítsem? Mennyi szabadságot adjak neki, hogy el ne kallódjon? Mennyi terhet és felelősséget tegyek rá, hogy bele ne roppanjon? Margit és Gergő könyve az anyai elengedés terhére és felelősségére mutat rá, hogy anyai szeretetünk ne megroppantó, hanem önállóságra felvértező lehessen.

Ugyanakkor ezek a kérdések nemcsak a gyermekeink egészséges fejlődésének szükségleteiről, hanem saját belső anyai küzdelmeinkről, félelmeinkről is szólnak. A könyv józan kedvességgel vezet rá arra, hogy nekünk, anyáknak is növekednünk és változnunk kell. Meg kell érnünk arra az elengedő szeretetre, melyben nem eltávolodunk, hanem felnőttként kapcsolódhatunk a gyermekeinkhez.

Az Anyakulcs különlegessége, hogy letisztult gondolati struktúrával vezet anyát és gyermeket egyaránt. A fejezetek kritikus gondolkodásra buzdítanak, és ellátnak egy sor, a belső önreflexióhoz szükséges kérdéssel, melyek mind a gyermek, mind az anya egészséges megküzdésében segítenek.

Jó, hogy végre szó esik az anyai elengedésről! Jó, hogy erről reménnyel írnak a szerzők, és egyértelművé teszik, hogy az egészséges elengedés folyamatában a gyermek a szemünk láttára válik felnőtté, mi pedig nem elveszítjük őt, hanem új kapcsolati egyensúlyban örülhetünk neki. És jó, nagyon jó, hogy a könyvben az anyák azt a reményt kapják, amely nemcsak a gyermek javáról szól, hanem saját, valóságos békességükről és örömükről is.

Margit és Gergő a szakmai alapvetéseken túl nagyobb, lelki perspektívába is helyezik üzenetüket, amikor rámutatnak Isten szeretetének önállóságra nevelő vonásaira. A könyv gondolatai elindítanak bennünket az egészséges kapcsolatok gyökeréhez, ahol Isten irántunk való szeretetét is megtaláljuk.

Ajánlom ezt a nagyon is hiánypótló könyvet minden anyának és nagymamának, mert soha nem szűnünk meg anyák lenni, és soha nincs késő változni, fejlődni és gyermekeinket érzelmi fészkeinkből kireptetni.

További ajánlók

Alapelvek minden anyának, minden élethelyzetben

Anyakulcs - a könyv

Hogyan támogassuk lépésről lépésre a gyermekünket?

Anyakulcs - minden anyának

Gyakran feltett kérdések

Az egyetlen olyan magyar nyelvű komplex eszközrendszer – könyv, online segítség és találkozási lehetőség –, amely világos alapelvekkel, kiforrott struktúrával és nagy empátiával segít bármely élethelyzetben lévő anyának, hogy egészségesebben és örömmel tudja elengedni a gyermekét.

Az Anyakulcs alapítója Margit és Gergő, és nagyon boldogok vagyunk, hogy a csapat tagja Orsi is, aki nemcsak kiváló szakember, hanem elkötelezett édesanya is.
Mindannyian benne vagyunk  a gyermekeink elengedésének kellős közepében.

Elsősorban azért, mert a regisztráció nyomán létrejövő profilban később is megtalálhatjuk a kitöltött Anyakulcs-tesztjeinket, illetve elérhetjük azokat a teszteket is, amelyeket a gyermekünk vagy a társunk töltött ki rólunk. A teszteket érdemes időről időre újra kitölteni, így nyomon követhetjük a változást, és új célokat tűzhetünk magunk elé.
Aztán azért is, mert az Anyakulcs-hírlevél címzettjei mindenki másnál hamarabb értesülhetnek a kiscsoportos Anyakulcs-napok indulásáról, és kedvezménnyel biztosíthatják a helyüket.
No meg azért is, mert a regisztráltak egy formálódó és bővülő közösségnek lehetnek tagjai, akik később további értékes, anyaságukat támogató tartalmakhoz férhetnek hozzá.

Fogantatástól mindhalálig. Sőt: nagymamáknak is ajánlott.
Az Anyakulcs a korlátozottan használható modellek helyett az általános alapelvekkel ismertet meg. Éppen ezért bármilyen korú gyermek esetében megtalálhatja az anya az elengedés éppen megfelelő formáját. Hiszen az elengedés nem egy pillanat az életünkben, hanem anyai életünk folyamatos kalandja.
Az Anyakulcs-tesztek ötéves kortól adják a legmegbízhatóbb eredményt.

De még mennyire! Az Anyakulcs bármely élethelyzetben használható támpontokat ad ahhoz, hogy tudatosabban álljunk hozzá a távolodás folyamatához.
Akkor is, ha legszívesebben örökké magaunkhoz szorítanánk a gyermekünket.
És akkor is, ha azt vesszük észre rajta, hogy már nem igényli ezt a szorítást.

Biztosak vagyunk abban, hogy lehetséges: a rossz mintákat el tudjuk hagyni, és fel tudunk építeni új mintázatokat.
Lehet azon vitatkozni, hogy a személyiségünk hány százalékát hozzuk a génjeinkben, mennyit épülünk a családunkból és mennyi a saját hozzáadott értékünk. Amíg a tudósok ezt eldöntik, nézzünk inkább előre: igyekezzünk kihozni magunkból, amit csak lehet – a gyermekünk érdekében.
Fontos feltérképeznünk, mit hozunk otthonról – erre fejlesztettük ki az Anyakulcs Örökségtesztet. Az eredmények tükrében érdemes anyaként elgondolkodnunk azon, hogy a hozott “csomagból” milyen örökséget szeretnénk továbbvinni a saját anyaságunkban, és milyen mintáktól akarunk megszabadulni.

Nem biztos, hogy jobban kell. Inkább okosabban.
Nekünk, anyáknak, az elengedés jelenti az egyik legnagyobb kihívást. De ha képesek vagyunk készülni rá, reflektálni a saját félelmeinkre, megtalálni a folyamatban az örömöt és meglátni, mi minden születik meg mindeközben, akkor nagy jót teszünk a gyermekünkkel – és saját magunkkal is.
Éppen ezeket a témákat segít átgondolni az Anyakulcs könyv, a tesztek és az Anyakulcs-nap is.

Mindannyiunkban vannak félelmek. Anyák vagyunk: az elengedéstől való félelem teljesen természetes. Éppen ezért az Anyakulcs cmű könyvben egy egész fejezetet szentelünk annak, hogy felismerjük, megnevezzük, és megszelídítsük ezeket a félelmeket. Nem csodát ígérünk: megszüntetni nem tudjuk őket. De kezelni igen, úgyhogy téged is hívunk: érdemes belevágni!

Abban, hogy az anyák egészégesebben viszonyuljanak az elengedéshez, nagyon is tudja őket támogatni a társuk, a gyermek édesapja.
Egyrészt azzal, hogy megismeri az anyakulcsokat, másrészt azzal, hogy kitölti a társaknak szóló Anyakulcs Családi tesztet.
Ezek nyomán pedig végiggondolja, hogyan tud a társa mellett állni és az elengedést is közös feladatnak tekinteni
.